A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén.
2019. év madarának a gólyatöcsöt (Himantopus himantopus) választotta a madárbarát szavazóközösség.
A néhány száz páras magyarországi állományából a Böddi-széken zajló megfigyelések alapján néhány tíz egyed jellemzően előfordul, olykor a 100-at is megközelíti egyedszámuk. Korábbi adatoktól eltérően az utóbbi időszakban igen korán is megfigyelhető volt érkezésük telelőhelyeikről, már március végén lehetett velük találkozni a Böddi-széken. Idén először a múlt héten, április legelején figyelhettük meg 2019. év madarát projektterületünkön.
A gólyatöcs a projekt egyik kiemelt figyelemmel kísért indikátorfaja, mely kimondottan az átalakulóban lévő élőhelyek használatba vételével jelzi a természetvédelmi erőfeszítések eredményességét. A kezelési beavatkozások során megnyíló szikes vízi élőhelyeken szívesen táplálkozik, kezd fészkelésbe. A tavasszal zajló táplálkozó- és fészkelőhely választásnál mindig az előző év őszéig befejezett természetvédelmi célú beavatkozások a mérvadóak, hiszen az határozza meg az élőhely koratavaszi arculatát, mely alapján a madarak élőhelyet választanak. Projektterületünkön is erre láttunk korábban példát. 2015. évben a száraz nyár végi és ősz eleji időjárásnak köszönhetően jelentős mértékben sikerült a zsiókás-nádas mocsarak szárzúzása. 2016 tavaszán a területen már a nagyobb kiterjedésű nyílt vízfelület és a gyérebb, alacsonyabb növényzet megfelelő élőhelyet kínált a gólyatöcs számára.
Idén az eddigi csapadékszegény időjárás miatt rendkívüli mértékben visszahúzódtak a nyílt vízfelületek, így egyelőre csupán néhány mélyebb fekvésű vizes élőhely kínál pihenő és táplálkozó területet a partimadarak, így a gólyatöcsök számára.
A TermészetBúvárban a gólyatöcsről 2018. év végén megjelent összefoglaló cikk néhány aktualitását a Böddi-széken zajló monitoring kutatás is alátámasztotta. A cikk az alábbi linken letölthető: