Patás karbantartók a Böddi-széken

Magyar szürke szarvasmarhák érkeztek a napokban a Böddi-székre, ahol a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nád és zsiókás mocsári növényzet visszaszorításában játszanak fontos szerepet.  A mocsári területek legeltetése jelenleg egy kisebb létszámú magyar szürke gulyával indult meg, az állatok az igazgatóság meglévő állatállományából érkeztek a Böddi-székre.

                                                                 Fotók: Mile Orsolya

A vízállásos legelőterületek fokozatos előkészítését követően a legelő állatlétszám fokozatosan, több lépcsős beszerzéssel bővülni fog, ameddig a gyepterületek kedvezőbb állapotba kerülnek, és a tervek szerint vásárlandó magyar tarka szarvasmarháknak is megfelelő táplálékot biztosítanak.

Bevált módszer, hogy mielőtt a szarvasmarhákat ráengedjük a mélyebb fekvésű területekre, szárzúzóval letaroljuk az öreg nádat és zsiókát, és a helyén sarjadó fiatal hajtásokra engedjük rá a gulyát. A tavasszal sarjadó, zsenge nád még édes, ezért azt a jószágok kifejezetten kedvelik, de az idei évi megnyúlt, zöld leveles hajtásokat is szívesen elfogyasztják.

                                                               Fotó: Újvári Sándor

Tavaly nyár végén és ősszel a vízállásos területen nem lehetett a szárzúzást kivitelezni, így a most kijelölt, első legeltetési területegység szárzúzása idén januárban, a fagyos téli időszakban, jégen közlekedve történt meg.

                                                                   Fotó: Unyi Miklós

A legelő állatok jelenléte nem csak a növényzetre, hanem az egész ökoszisztémára hatással van, ezért nem lehet őket semmilyen gépi beavatkozással helyettesíteni. Előnyük például, hogy a nyugodtan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat, a trágyájuk miatt pedig gazdagabbá válik a terület rovarvilága, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat is.

A magyar szürke marhák biztonságosan, villanypásztorral körülvett területen legelnek, így csak távolabbról tekinthetjük meg őket.  A védett természeti területre látogatók azonban ebben az időszakban megfigyelhetik az őszi madárvonulás eseményeit, így láthatják a sokszor ezrével gyülekező vadludakat, különféle récefajokat, a sekély vízben táplálkozó partimadarakat, a levegőben csapongó, vagy a tóban álldogálva pihenő bíbiccsapatokat.

                                                               Fotó: Hamar Sándor

Szöveg: Mile Orsolya, Márta Krisztina