2018. 05. 25. 10:25 | Események

Ugartyúk életmentés

Projektünk munkatársa Németh Ákos sérült ugartyúkot talált madártani monitoring közben a Böddi-széken. A Kecskeméti Vadaskertben szakszerűen ellátták sérülését és néhány hét lábadozás után munatársainkkal sikeresen szabadon engedték élőhelyén.

Az igen ritka, fokozottan védett madár valószínűleg nekirepülhetett egy fának vagy oszlopnak az április végi viharban.  

A sebesült madarat azonnal a Kecskeméti Vadaskertbe szállították, ahol megvizsgálták, megröntgenezték és ellátták a sebeit. Törése nem volt, de az egyik szemét elveszítette a balesetben.  A Vadaskertben töltött idő alatt szépen evett és annyira felerősödött, hogy a múlt héten a szakemberek úgy döntöttek, hazaviszik megtalálásának helyére, a Dunatetétlen melletti Böddi-székre. A madarat jó kondícióban, röpképes állapotban, színes gyűrűvel megjelölve május 19-én közösen engedték szabadon a megmentői: a Kiskunsági Nemzeti Park, a Vadaskert és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület munkatársai.

Ugartyúkból a becslések szerint csupán 50-100 pár fészkel Magyarországon; állománya fogyatkozóban van.  Ahogy neve is utal rá, a rövid füvű, szinte kopár területeket kedveli, ahol a homokos, vagy szikes talajra egy béleletlen mélyedésbe rakja kettő, néha egyetlen tojását. A négy hét alatt kikelő ugartyúk csibékről a szülők együtt gondoskodnak, amíg fel nem nőnek.

Íme a szabadon engedés folyamata:

 

Neve ellenére az ugartyúknak nem sok köze van a tyúkfélékhez. Valójában a lilealkatúak rendjéhez tartozó, érdekes megjelenésű madarak. Hosszú lábuk, csőrük és szemük citromsárga, tollazatuk földszínű, szürkés-barnás árnyalatú, amely olyan kiváló rejtőszín, hogy gyakran nem is lapulnak le veszély esetén, hanem egyszerűen mozdulatlanná dermednek és ezzel valóban szinte láthatatlanná válnak. Népies neveik a bagolyfejű lile vagy bagolyszemű sneff arra utalnak, hogy fejük és szemük testükhöz képest nagyon nagy. Az ugartyúkok alkonyatkor és hajnalban járnak táplálék után. Étrendjük rovarokból, gyíkokból, apró gerincesekből áll, akár egy egeret is meg tudnak fogni. Hazánkat többnyire októberben hagyják el, hogy útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé, ahonnan az első példányok márciusban érkeznek vissza.  

Az ugartyúk, és más földön fészkelő madárfajok, mint pl. a túzok megmentésének kulcsa a legeltetéses állattartás visszahozása az alföldi gyepeken és a szikes tavak környékén. Legelő állatok híján ugyanis ezek az élőhelyek elszegényednek, a szikes tavak környékét elfoglalja a nádas-zsiókás mocsári növényzet, megszűnik a szikpadkák, szikfokok, hátak és mélyedések változatossága.

 

 

Szöveg: Márta Krisztina

Fotók: Sápi Tamás, Pigniczki Csaba

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Kiri Krisztina
projektvezető

Telefon: +36-30/149-3181

E-mail cím: kirik@knp.hu