SÓBALLA TANÖSVÉNY
A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén.
A projekt az Európai Unió
LIFE+ programjának
támogatásával valósul meg.
VIRTUÁLIS BARANGOLÁS
GALÉRIA
NÖVÉNYVILÁG
Hírek, aktualitások
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a projekt keretében természetfotó pályázatot hirdet a Böddi-szék természeti értékeit bemutató fotó vándorkiállítás és online fotótárlat elkészítése céljából. A pályázat célja a kategóriánként meghatározott természeti értékek művészi megjelenítése. A pályázatra beküldött felvételekből, a zsűri válogatása alapján a Szervező online fotótárlatot rendez. Amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, a kiválasztott fotóanyagokból vándor fotókiállítást indítunk. Az online fotótárlat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (www.knp.hu) és a Böddi LIFE projekt (www.boddi.hu) honlapján kerül közzétételre.
Az V. csatornához kapcsolódó árokrendszer betemetése kapcsán az árokmezsgyék egy részén otthonra lelt fátyolos nőszirom egyedeit földlabdával kiemeltük és áttelepítettük őket meglévő élőhelyeikre, még mielőtt a földmunkák megkezdődnek.
A vízmérce az iszapos talajban a víz erős, egyirányú hullámzása, a tólengés miatt kimozdult a helyéből. Nem lehet azonban egyszerűen visszaigazítani, az iszapos tómederbe döngölni kell, hogy stabilan megálljon.
A pókbangó a projekt botanikai monitoring tevékenysége nyomán került elő 2015-ben a Böddi széken. Szórványos előfordulását abban az évben több helyen is megerősítették.
Idén két erősebb állománya is fellelhető volt, a korábbi észlelések area határán belül, mintegy 200 egyeddel. A felmérést a védett növényállományokat térképező, a projektterületen kutató szakdolgozó kolléga segítette.
A nyár közepi csapadékos időjárásnak köszönhetően a Böddi-szék kiszáradt medrében ismét megjelent a víz. A költő madarak esetében ez már nem jelentett segítséget, de a vonuló madarak számára egy rövid időszak erejéig kiváló pihenő és táplálkozó területté vált ismét a terület. Augusztus 25-én egy Magyarországon ritkán észlelhető madárfaj, a laposcsőrű víztaposó egy adult példánya is elkerült.
Idén több, a Böddi-széken eddig nem ismert védett növényfaj is előkerült. Elsősorban a szikes vízi élőhely hálózatból kiemelkedő sztyepprét jellegű élőhelyek védett természeti értékleltára gyarapodott megismerésükkel.
Néhány napja a Böddi-szék északi oldalán olyan szikes gyepterületről jeleztek munkatársaink túzok megfigyelést, ahonnan eddig nem volt adatunk; ez idáig a második észlelés a tó északi oldaláról. E két eset kivételével a tó déli oldaláról, a korábbról ismert fészkelőhely közeléből származnak az adatok. A Böddi-szék déli része a szakemberek számára ismert túzok költőhely, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A természetvédelmi őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kis számú, de rendszeres fészkelő a túzok. A Böddi LIFE program a túzok élőhelyként is számon tartott vízgyűjtő terület helyreállítása részeként nagy gondot fordít a szántó és gyepterületek szegélyének pontosítására, az elszántások visszagyepesítésére. A gyepterületek megfelelő legeltetése a projekt egyik legfontosabb célkitűzése, e területhasznosítás pozitív hatással lesz az itt fészkelő túzokok számára is.
A magyar tarka szarvasmarhák legelőterületén a zárt mocsári növényzet átalakulása az élőhely típus szegélyében megindult, melyet a tél végi madárgyülekezetek élőhely választása is jelez. A nyílt vízfelületek a mélyebb részeken növekedtek, így a korábbi évekhez képest jelentősebb méretű, több ezres egyedszámú lúdcsapatokkal találkozhatunk, melyek naponta többször ingáznak a legelőterület és a Böddi-szék medre között. Nagyobb részük nyári lúd. Több, egymástól elkülönülő bíbiccsapat is szívesen választotta februárban pihenőterületnek a vízállások tocsogós szegélyét. A felnyíló élőhelyek biztonságos költőhelyet nyújtanak a bíbicek számára, mert a záródott növényzet miatt nagyobb számban húzódtak ki a mezőgazdasági területek belvízfoltjaira költeni, ahol viszont a fiókák lényegesen nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkálatok miatt.
Egyre általánosabb és elterjedtebb madárfaj szikes vizes élőhelyeken a bütykös ásólúd, mely idén is szép számban figyelhető meg a Böddi-széken.
150 egyedet számláló magyartarka üsző gulya érkezett a napokban a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. A gulyát a Kiskunságra korábban igen jellemző fajta húshasznú változatának egyedei alkotják. Megérkezésüktől kezdve a Böddi-állás karámrendszerében éjszakáznak, és a környező, jellemzően szikes, illetve sztyepprét jellegű élőhelyeken legelnek.
A területek legeltetése hozzájárul a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a legelőterületekre terjedt nád visszaszorulásához, változatos, a szikes tavakra jellemző élővilág megőrzéséhez.
Idén először április legelején figyelhettük meg 2019. év madarát projektterületünkön. A néhány száz páras magyarországi állományából a Böddi-széken zajló megfigyelések alapján néhány tíz egyed jellemzően előfordul, olykor a 100-at is megközelíti egyedszámuk. A gólyatöcs a projekt egyik kiemelt figyelemmel kísért indikátorfaja, mely kimondottan az átalakulóban lévő élőhelyek használatba vételével jelzi a természetvédelmi erőfeszítések eredményességét.
A Böddi-szék környékén a magasabb fekvésű gyepterületek jelentős részén megfigyelhető volt a Magyarországon nem őshonos keskenylevelű ezüstfa spontán megjelenése, terjedése. A projekt keretén belül ezért célként tűztük ki a gyepterületek ezüstfa-mentesítését. Az ezüstfa állományok kivágásának előkészítése több éve zajló folyamat volt a Böddi-szék déli részén. A tevékenység 2014 óta tervszerűen zajlik, elsősorban a faegyedek vegyszeres előkezelésével. A faegyedek kivágása 2018. október folyamán zajlott.
A projekt keretén belül tervezett legeltetéses természetvédelmi kezelés kiszolgáló háttérlétesítményei bővültek a Böddi-széken.
A Böddi-állás karámrendszerén belül a szarvasmarha tartáshoz kapcsolódó kiszolgáló tevékenységek helyszínéül szolgáló épület készült el. A projektterület keleti részén, jól megközelíthető helyen egy újabb ingatlan került a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe. A működőképes állattartó telephely és karámrendszer megvásárlása projekt forrásból további fontos lépés a legeltetéses gazdálkodás alapjainak megtereméséhez.
Július közepén egy Apajon gyűrűzött fiatal kanalasgémet figyelt meg Dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezető munkatársa a Böddi-széken. A kanalasgém-fiókát májusban színes gyűrűvel jelölték meg, ami távolról is azonosíthatóvá teszi a madarat, az ilyen gyűrűről ugyanis 300-400 méteres távolságból is leolvasható távcsővel az azonosító kódja.
Projektünk munkatársa Németh Ákos sérült ugartyúkot talált madártani monitoring közben a Böddi-széken. A Kecskeméti Vadaskertben szakszerűen ellátták sérülését és néhány hét lábadozás után munkatársainkkal sikeresen szabadon engedték élőhelyén.
A Kiskunságban még vannak olyan kivételes területek, köztük a Dunatetétlen melletti szikes tó, a Böddi-szék is, ahol a fényszennyezés nem halványítja el az égbolton ragyogó csillagokat. Áprilisban az ilyen területekről már remekül megfigyelhető az éjszakai égboltot átszelő fehér, ködszerű sáv, a Tejút.
Kirándulások, szervezett gyalogtúrák, tanösvény látogatások a Felső-Kiskunsági szikes tavak környékén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Dunatáj Közalapítvány szervezésében.
2018. április 15.: Tavaszköszöntő Bíbicváró, Böddi-szék (Az időpont a korábban jelzetthez képest módosult!)
2018. április 15.: Túzokles a soltszentimrei szikes pusztán
2018. május 5.: Kirándulás a szikesek világába, Kelemen-szék, soltszentimrei szikesek
2018. május 12. Sziki barangolás Miklapusztán
Az idei tavasz nem kiugró, de az átlagosnál jóval kedvezőbb vízmennyiséggel köszöntött be a Böddi-széken. A Víz Világnapján, március 22-én már látványos koratavaszi madárvilág mutatkozott a szikes vízi és szikespusztai élőhelyeken. A 2018-as év Víz Világnapjának nemzetközi szlogenje: „Védd természetesen!” különösen aktuális számunkra, hiszen a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságára is felhívja a figyelmet. A természetes vizes élőhelyek egyensúlyban tartják a víz körforgását, javítva ezáltal az emberiség egészségét és életminőségét is.
Idén több alkalommal vadkamerát helyeztünk ki a kiskunsági Böddi-széken található szikes mocsárban, hogy az itt folyó természetvédelmi munka hatásait nyomon követhessük. A kamera felvételei mostantól a honlap galériájában is megtekinthetőek! A mozgásérzékelő vadkamera a szakemberek számára is meglepő madárfajokat kapott lencsevégre: a mocsári növényzettel körülölelt kis nyílt vízen a területen igen ritka darvakat és fekete gólyát is megörökített a fényképezőgép. Partimadarak mellett együtt táplálkozó fiatal fehér gólya csapat, néhány daru, és éjjel is táplálkozó kanalas gém is lencsevégre került.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság idén október elején kisebb magyar szürke szarvasmarha gulyával elindította a legeltetéses területkezelést a Böddi-széken. A projekt keretén belül a Böddi-álláson kialakított telephely teszt-üzeme is volt ez a két hónapos időszak, hiszen az állatok éjszakázása céljából kialakított karámrendszer és az itatást szolgáló felújított gémeskutak használata így indult meg.
Október 4-én az Európai Bizottság LIFE+ elnevezésű természetvédelmi alapjának brüsszeli munkatársai látogatták meg a Böddi-széket. Az alap támogatásával a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb tájrehabilitációs programja zajlik. A projekt előrehaladásáról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságon, majd a Böddi-széken zajló eseményekről a helyszínen, terepbejárás keretén belül tájékoztattuk a megjelenteket.
Magyar szürke szarvasmarhák érkeztek a napokban a Böddi-székre, ahol a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nád és zsiókás mocsári növényzet visszaszorításában játszanak fontos szerepet. A mocsári területek legeltetése jelenleg egy kisebb létszámú magyar szürke gulyával indult meg, az állatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság meglévő állatállományából érkeztek a Böddi-székre. A vízállásos legelőterületek fokozatos előkészítését követően a legelő állatlétszám fokozatosan, több lépcsős beszerzéssel bővülni fog, ameddig a gyepterületek kedvezőbb állapotba kerülnek, és a tervek szerint vásárlandó magyar tarka szarvasmarháknak is megfelelő táplálékot biztosítanak.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a projektterületünkön, a Böddi-szék egyik lefűződött meder-öblözetében a zsiókás nádas növényzet kaszálásával megnyitotta az évek óta növekvő zárt mocsári növényzetet. A zsiókás-nádas szegélyében tömegével nyílik a sziki őszirózsa, mely a szikes rétek egyik jellemző, feltűnő faja, ősszel lila tengerével jelzi a madarak számára is kedvező, tocsogós sziki rétek jelenlétét. A tómeder öblözetében a kezelés hatására a szikes-tó partjára jellemző növényzet regenerációja megindulhat, az elmocsarasodott mederrészeken a zsiókások aljnövényzetében előforduló szikes réti fajok állományai megerősödhetnek.
Szakmai tanulmányúton vettek részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának hallgatói április 24-én, melynek során a Böddi-széken LIFE projekt keretében megvalósuló rekonstrukciós munkák vízügyi vonatkozású részleteibe nyerhettek bepillantást. Így a nagyszabású csatorna-áthelyezési beavatkozás terveit a negyedéves építőmérnök hallgatók a Böddi-szék partján ismerhették meg. Unyi Miklós projekt-koordinátortól és Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezetőtől. A tanulmányutat az egyetem oktatója, Buzetzky Győző szervezte, aki vízügyi mérnökként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság alapítása után 10 évig dolgozott a vizes élőhely-védelem alapjainak lefektetésében.
Az agárkosbor az orchideafélék családjának leggyakoribb képviselője a Böddi-széken. Helyenként tömegesen, máshol seregesen jelenik meg, évenként ingadozó egyedszámban. Leggyakoribb a lila virágzatú agárkosbor, de a Böddi-széken előfordulnak fehér, rózsaszín, sőt lila-rózsaszín tarka színváltozatai is. A természetes állapotú gyepterületeken a félszáraz szegélyzónát kedveli, enyhén szikes, szikesedő réteken, ürmöspusztai növényzetben is megfigyelhető. Előfordulásaival a még kedvező állapotú gyepterületeket rajzolja ki. A nem kezelt, vagy alulkezelt, avarosodó gyepekben egyedszáma csökken, az orchidea visszaszorul.
A szikes tavak kiszáradó medrében összegyűlő sziksó, vagy más néven szóda szappankészítéshez való használata kapcsán tudományos ismeretterjesztő cikkünk jelent meg az Élet és Tudomány című folyóiratban. A hazai szikes tavak és mocsarak nem csak természetvédelmi, kultúrtörténeti szempontból is egyedülálló értéket képviselnek Európában. A vízben oldott sziksó, vagy más néven szóda jelenléte szikes tavaink élővilágát egyedivé teszi és egyértelműen elkülöníti a tengerpartok közelében elhelyezkedő sós tavaktól és mocsaraktól. A sziksó gyűjtése nyár derekára rendszerint kiszáradó szikeseinken egykor jövedelmező ipar- és üzletág alapjául szolgált.
A Magyar Biológiai Társaság 2017. február 17-18-án a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang termében tartotta meg XXX. Vándorgyűlését, melyen a projekt szocioökonómiai akciójának részeredményei is bemutatásra kerültek.
A Tudománytörténet és tájökológia szekción belül megtartott előadás a legeltetés kérdéskörével kapcsolatos vizsgálatok eredményeit mutatta be a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek fenntartható tájhasználatának részvételi tervezése során.
A szikes tavak vize nem kizárólag összefolyó olvadék-, vagy csapadékvíz, felszín alatti vízáramlási rendszerekből is táplálkoznak. Ezek látványos megnyilvánulásai a kiszáradt állapotukban megfigyelhető, sokáig nedvesen maradó kisebb-nagyobb vízlencsék a meder egyes részein. Olykor téli, fagyos időszakban is megfigyelhető, hogy a befagyott sekély vízen is kisebb-nagyobb olvadt vízlencsék, nyílt vízfelületek látszódnak, olykor váratlan megjelenésben.
A projektterület mélyebb fekvésű gyepterületein a nád és a zsióka kiterjedése az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megnövekedett a legeltetés felhagyását követően. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság több szikes élőhelyén is eredményesen alkalmazott kezelési módszer ilyen jellegű területeken a legeltetés. Az elmocsarasodott és elnádasodott gyepterületek azonban jelen állapotukban nem alkalmasak a legeltetés megkezdésére, azok mocsári növényzetét a legeltetést megelőzően meg kell nyitni, legeltethetővé kell tenni. Ezért a program első éveiben elvégezzük a mocsári növényzet szárzúzását, mint előkészítő élőhely-kezelést, melynek révén a területek szarvasmarha, valamint juh és szamár legeltetésére alkalmassá válnak. Idén a szárzúzással érintett terület nagysága a szintén csapadékos 2014. évben kezelt területhez hasonlóan mintegy 100 hektárnyi kiterjedésű volt. A LIFE+ projekt indulása óta a Dunatáj Közalapítvány végzi a projektterületen a szárzúzásos előkezelést.
Az elmúlt 3 hónapban a kedvező vízviszonyoknak köszönhetően számos érdekes partimadár-faj mutatkozott meg a Böddi-széken. Szórványos és ritka madarak egyaránt megfigyelhetőek voltak a gyakoribb fajok mellett. Az országosan ritkának számító sárjáró (Limicola falcinellus), sarki partfutó (Calidris canutus), fenyérfutó (Calidris alba) és vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) néhány egyede is megmutatkozott.
A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz az állattartás egyik legfontosabb tényezője. A hagyományos kialakítású gémeskutak hálózata a Kiskunság jellemző, ám napjainkban már egyre kevésbé használt itató fajtája. Az állatok itatását egykor jól kiépített kúthálózat szolgálta ki. Az évtizedekig nem használt kutak állapota leromlott, használhatatlanná váltak. A projekt keretén belül a legeltetéses állattartást kiszolgáló kutakat felújítjuk.
Archívum - év és hónap szerint
• | 1. db hír »
• | 3. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 3. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 2. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
• | 1. db hír »
Archívum - kategóriák szerint
A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Kiri Krisztina
projektvezető
Telefon: +36-30/149-3181
E-mail cím: kirik@knp.hu