Történelmi idővonal
1941-es katonai térkép a Böddi-székről
"Az önálló magyar katonai térképészet első térképműve (1922-1929) a III. katonai felmérés térképlapjainak helyesbítésével készült el, névrajzát magyar nyelvre dolgozták át. Ennek helyesbítési munkálatai során (1927-1940) készült el a két világháború közötti új felmérés, amely 10 m alapszintközű, ezen belül felező és negyedelő szintvonalas átdolgozás. (forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/868.html)
Vizsgálataink céljára alkalmas, mert jelölve vannak a vízilétesítmények (ezen belül a csatornák és árkok eltérő jelöléssel), valamint elkülöníthetők vegetáció-típusok is.
Az 1941-es katonai felmérés időszakos nyílt vízfelületként jelöli a Keselyű-szék és a Sóséri-mocsár területét, valamint a Böddi-szék Oltó-halom felőli öblét. A Maka-szék és a Böddi-szék nagy része növényborítással rendelkező vizenyős területként került felvételre. Az összes víztérnél kihangsúlyozásra került időszakos jellegük. Az V. csatorna jelölése egyértelműen arra utal, hogy az előbbiekben árokként jelölt létesítmény kibővítésre került, a vízfolyás mellett mindkét parton depónia is látható. A csatorna nyomvonala immár a végleges vonalvezetést követi. Az V/a csatorna az 1880-ban jelölt állapotát megőrizve még árokként szerepel, és szintén a végleges nyomvonalán található
"
Összes esemény: Történelmi idővonal
2013-as légifotó
2013
A Böddi-szék jelenlegi jellemző élőhelymintázata látható a felvételen. Az antropogén eredetű vízi létesítmények (csatornék, árkok, magasvezetésű csatornák stb. jelentős befolyással vannak a terület vízjárására. Jelentős kiterjedésben járulnak hozzá a Böddi-szék mederöblözeteinek elmocsarasodásához.
1959-es légi felvétel a Böddi-székről
1959
A Böddi-szék 1959-ben a Sósér-mocsár, Keselyűs, és néhány egyéb, az V. csatornátl északra elterülő vízállások kivételével leszáradt, nagyrészt benövényesedett állapotot mutat. Ez feltételezhetően az V. csatorna vízelvezetési funkciójának köszönhető.
1941-es katonai térkép a Böddi-székről
1941
Az 1941-es katonai felmérés időszakos nyílt vízfelületként jelöli a Keselyű-szék és a Sóséri-mocsár területét, valamint a Böddi-szék Oltó-halom felőli öblét. A Maka-szék és a Böddi-szék nagy része növényborítással rendelkező vizenyős területként került felvételre. Az összes víztérnél kihangsúlyozásra került időszakos jellegük.
III. katonai térkép a Böddi-székről
1880
A III. katonai felmérés térképi ábrázolása 1880-ban a Böddi-székben és a Maka-székben nyílt vízfelületet nem, csak vizenyős vagy szárazabb körülményeket, de mindenképpen növényborítottságot jelöl. A kapcsolódó szikes mélyületekben nem került megjelenítésre sem vízborítás, sem növényborítás. Vízilétesítményekre nem helyezett hangsúlyt a térképező, az előző felmérésben megjelenített árkok nem szerepelnek, habár vélhetően ebben az időben is szerepet játszottak. A Sós-ér karakteresen megjelenik, ábrázolva vannak a kapcsolódási pontok a szikes medencékhez.
II. katonai térkép a Böddi-székről
1859
A II. Katonai Felmérés térképezésekor (1859-ben) a Böddi-szék központi víztestét mocsaras területként ábrázolták, és Kis- és Nagy-Bötti néven, melyet egy hangsúlyosan jelölt út választott el. A központi víztesten kívül majdnem az összes periférikus szikes mélyedést nyílt vízfelületként és körülötte mocsaras területként ábrázolták
I. katonai térkép a Böddi-székről
1783
Az I. Katonai Felmérés idejében (1783) kiterjedt szikes mocsár által uralt területet („Soszer morast”) találtak a térképezők, melyet csak a kiemelkedő hátak és utak szakítottak meg. A Böddi-szék mai területén akkoriban térképezett összes vízállást Sósér-mocsár (Soszer morast) néven szerepeltették.
A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Kiri Krisztina
projektvezető
Telefon: +36-30/149-3181
E-mail cím: kirik@knp.hu