Történelmi idővonal

2013-as légifotó

2013

"A Böddi-szék jelenlegi jellemző élőhelymintázata látható a felvételen. Az antropogén eredetű vízi létesítmények (csatornék, árkok, magasvezetésű csatornák stb. jelentős befolyással vannak a terület vízjárására. Jelentős kiterjedésben járulnak hozzá a Böddi-szék mederöblözeteinek elmocsarasodásához. A projektterületen belül a vakszik és szikfok társulások kiterjedése és természetvédelmi állapota jelentős hatással van a Böddi-szék természets vízjárása helyreállításának, valamint a természetes élőhelyhálózat helyreállításának szempontjából egyaránt. Az élőhelytípusok elterjedésének elemzése alapján elkészült a nyílt vízfelület és szikes tavi iszapnövényzetet, valamint a vakszik és szikfok előhelyek pontos lehatárolása. Ezek a területek jelentős táplálkozó és fészkelőterületet jelentenek a sziki fészkelőközösség madárfajai számára is, különösen a gulipán és a széki lile számára. Ezen kívül a szikes tavi karakter növényfaj, a magyar sóballa is ezekhez az élőhelyekhez az élőhelytípusokhoz és kombinációihoz kötődik elődlegesen. A projektterületen belül a nyílt vízfelület és a vakszik-szikfok élőhelyek összes kiterjedése mintegy 452,5 ha. Az egyes élőhelyfoltok természeti állapotának és a veszélyeztető tényezőknek a pontos feltárása folyamatban van.
Az élőhelyek elterjedésének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az Á-NÉR 2011 adatbázis szerinti 4-es és 5-ös (azaz jó, vagy kiváló) természetességű vakszik és szikfok élőhelyek az összes térképezés során megjelenített területnek csupán egy részén fordulnak elő, mivel az élőhelyek jelentős része nádasodó, vagy egyéb degradáló tényező (pl. taposás) által rontott állapotban van. Ezen területek állapotának javítása a projekt célkitűzéseinek eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul. "

 

Összes esemény: Történelmi idővonal

2013-as légifotó

2013-as légifotó

2013
A Böddi-szék jelenlegi jellemző élőhelymintázata látható a felvételen. Az antropogén eredetű vízi létesítmények (csatornék, árkok, magasvezetésű csatornák stb. jelentős befolyással vannak a terület vízjárására. Jelentős kiterjedésben járulnak hozzá a Böddi-szék mederöblözeteinek elmocsarasodásához.

1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959
A Böddi-szék 1959-ben a Sósér-mocsár, Keselyűs, és néhány egyéb, az V. csatornátl északra elterülő vízállások kivételével leszáradt, nagyrészt benövényesedett állapotot mutat. Ez feltételezhetően az V. csatorna vízelvezetési funkciójának köszönhető.

1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941
Az 1941-es katonai felmérés időszakos nyílt vízfelületként jelöli a Keselyű-szék és a Sóséri-mocsár területét, valamint a Böddi-szék Oltó-halom felőli öblét. A Maka-szék és a Böddi-szék nagy része növényborítással rendelkező vizenyős területként került felvételre. Az összes víztérnél kihangsúlyozásra került időszakos jellegük.

III. katonai térkép a Böddi-székről

III. katonai térkép a Böddi-székről

1880
A III. katonai felmérés térképi ábrázolása 1880-ban a Böddi-székben és a Maka-székben nyílt vízfelületet nem, csak vizenyős vagy szárazabb körülményeket, de mindenképpen növényborítottságot jelöl. A kapcsolódó szikes mélyületekben nem került megjelenítésre sem vízborítás, sem növényborítás. Vízilétesítményekre nem helyezett hangsúlyt a térképező, az előző felmérésben megjelenített árkok nem szerepelnek, habár vélhetően ebben az időben is szerepet játszottak. A Sós-ér karakteresen megjelenik, ábrázolva vannak a kapcsolódási pontok a szikes medencékhez.

II. katonai térkép a Böddi-székről

II. katonai térkép a Böddi-székről

1859
A II. Katonai Felmérés térképezésekor (1859-ben) a Böddi-szék központi víztestét mocsaras területként ábrázolták, és Kis- és Nagy-Bötti néven, melyet egy hangsúlyosan jelölt út választott el. A központi víztesten kívül majdnem az összes periférikus szikes mélyedést nyílt vízfelületként és körülötte mocsaras területként ábrázolták

I. katonai térkép a Böddi-székről

I. katonai térkép a Böddi-székről

1783
Az I. Katonai Felmérés idejében (1783) kiterjedt szikes mocsár által uralt területet („Soszer morast”) találtak a térképezők, melyet csak a kiemelkedő hátak és utak szakítottak meg. A Böddi-szék mai területén akkoriban térképezett összes vízállást Sósér-mocsár (Soszer morast) néven szerepeltették.

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Kiri Krisztina
projektvezető

Telefon: +36-30/149-3181

E-mail cím: kirik@knp.hu