Madárvonulási események a Böddi-széken

A nyár közepi csapadékos időjárásnak köszönhetően a Böddi-szék kiszáradt medrében ismét megjelent a víz. A költő madarak esetében ez már nem jelentett segítséget, de a vonuló madarak számára egy rövid időszak erejéig kiváló pihenő és táplálkozó területté vált ismét a terület.

Augusztus 25-én egy Magyarországon ritkán észlelhető madárfaj, a laposcsőrű víztaposó egy adult példánya is előkerült.

Laposcsőrű víztaposó 2020. augusztus végén a Böddi-széken. Fotó: Németh Ákos

Ugyanazon egyed laposcsőrű víztaposó 2020. augusztus végén a Böddi-széken. Fotó: Bárdos Tibor

Augusztus második harmadában nagy csapatokban jelentek meg a füstös cankók, ebben az időszakban a tó déli részén akár 300 példánynál is több egyeddel találkozhattunk. A vízzel együtt megjelentek a „nyaraló” bíbic csapatok is, a területen nappalozó madarak száma a hónap végére meghaladta a 200 példányt. Kisebb partfutó csapatok is rendszeres vendégei voltak a tónak, így napi szinten lehetett találkozni havasi, sarlós és apró partfutók kisebb csapataival. De a szórványos átvonuló sarki partfutót is három alkalommal észleltük a területen. A lilefélék közül ritka, de rendszeresen megfigyelhető a Böddi-széken az ezüstlile is, mely még nyári tollazatával mutatkozott.

Nyári tollazatú ezüstlile a Böddi-szék kiszáradó meder szegélyében. Fotó: Bárdos Tibor

A laposcsőrű víztaposó megfigyelése a faj második észlelését jelenti a projekt ideje alatt. Bankovics Attila 2013 októberében figyelt meg egy példányt a tó Északi medrében. Érdekes egybeesés, hogy az idei augusztusi megfigyelésekor e fajnak nem messze tőle egy vékonycsőrű víztaposó is tartózkodott a területen, melynek szintén volt már korábban is adata a területről: Nyúl Mihály 2016. szeptemberben észlelt néhány példányt. Először egy magányos juvenilis példányt figyelt meg a tó keleti oldalán, majd 3 juvenilis példányt együtt, amelyek majd egy hétig a területen tartózkodtak.

Vékonycsőrű víztaposók a Böddi-széken 2016. szeptemberben. Fotó: Nyúl Mihály

A Böddi-széken a gyülekező gulipánok jelenléte jellemző nyár végi-ősz eleji jelenség. Fotó: Bárdos Tibor

A nagyszámú vízimadár szeptember végére a víz elpárolgásával együtt egy időre elfogyott a területről.

Szöveg: Németh Ákos, Mile Orsolya