A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén.
A projekt keretében zajló monitoring tevékenység fő célja, hogy a rehabilitált és a természetvédelmi szempontú magas szintű legeltetéssel kezelt szikes vízi élőhelyek kedvező ökológiai állapotváltozását kimutassuk. Mivel a szikes vízi élőhelyek teljes ökológiai rendszerének javulását várjuk, sokrétű monitoring elemzés szükséges, hogy a rendszer minél többféle elemének egyidejű állapotváltozását detektálni tudjuk. A projekt eredményessége a teljes rendszerben bekövetkező pozitív állapotváltozással mérhető le.
1. A nyílt szikes vízi élőhelyek hidrológiai és hidrobiológiai változóinak monitorozása
2. A Pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhely (1530) kiterjedésének és állapotának monitorozása
3. Madártani monitoring
4. Szocio-ökonómiai tanulmány
A nyílt szikes vízi élőhelyek hidrológiai és hidrobiológiai változóinak monitorozása
A monitorozási tervet a „Kárpát-medencei szikes tavak védelme” című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009–2010. évi, az egész Pannon ökorégióra kiterjedő szikes tó felmérési eredményei alapján határoztuk meg. E korábbi vizsgálatsorban az egész Kárpát-medencére kiterjedő állapotfelmérés célterületeit képező természetközeli állapotú jellegzetes szikes (szódás) tavak körét az alábbi ökológiai kritériumrendszerrel határozták meg:
Olyan sekély (átlagosan 0,2-2 m mély) állóvizek, melyek természetes eredetű (deflációs, eróziós, vagy szuffóziós) mederének több mint 1/3-át legalább időszakosan (asztatikus) nyílt víztükör, vagy hínaras borítja;
A projektjavaslatban foglalt élőhely-rehabilitációs akciók e referencia-felmérésben meghatározott fenti kritériumrendszernek megfelelő élőhelyek kialakítását célozzák. Ennek megfelelően a hidrológiai és hidrobiológiai monitoring akció kiterjed a szikes tavak legfontosabb paramétereinek vizsgálatára, így többek között a vízmélység; Secchi átlátszóság; az összes lebegőanyag koncentrációja; a víz színe (platina-szín); az összes szerves szén (TOC) és oldott szerves szén (DOC) koncentrációja; a Fitoplankton tömege és összetétele; ill. a Mezozooplankton tömege és összetétele kerül meghatározásra a terepi és laboratóriumi vizsgálatok során.
A Pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhely (1530) kiterjedésének és állapotának monitorozása
A sótűrő növényzet a szikes puszták, szikes rétek, az időszakos vízborítással érintett vakszik és szikfok növényzet növénytársulásainak zonálisan elhelyezkedő rendszeréből tevődik össze. Az abiotikus környezeti tényezők változása befolyással van a zónák elhelyezkedésére.
A tervezett élőhely-rehabilitációs beavatkozások hatása a szikes tómeder növényzetére, a szikes tavakra jellemző parti zonációsorra és a szikes pusztai vegetációra egyaránt kiterjed. Mind az élőhely-kezelési beavatkozások, mind a csatorna-áthelyezéssel meginduló pozitív vízkémiai változások a pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhelyek (1530) növénytársulásai kiterjedésének változását és a sziki zonációsorban elfoglalt helyzetük módosulását idézi elő.
A botanikai monitoring keretén belül végzett feladatok:
1. A rehabilitációs beavatkozások átfogó hatásainak szemléltetése tematikus térképsorozattal
A térképezés során a 1530 jelölő élőhelyek komplex, élőhely-minősítési paraméterekkel végzett térképezése zajlik a projektidőszak alatt 3 alkalommal, a projekt indulási évében, a 3. évben és a projekt befejező évében. A térképezés GPS-es adatfelvétellel zajlik. Az élőhely-határok terepi rögzítését követően az adatokból térinformatikai adatbázis készül.
2. A rehabilitáció hatására a szikes zonációsor átrendeződésben bekövetkező változások elemzése
Állandó transzektek mentén a vegetáció összetételének vizsgálata a transzekt menti kvadrátokban észlelt összes előforduló növényfaj tömegesség-becslésével. A felvételezés során a szikesekre jellemző karakter és jellemző fajok elterjedési viszonyairól, a szikes zonációsorban adott időszakban elfoglalt helyzetéről kapunk képet.
3. A magas szintű legeltetés hatásainak célirányos monitorozása
A kezelési beavatkozások hatásának vizsgálatában általánosan alkalmazott módszer az ún. kizárásos területek kijelölése. A vizsgálat során a kezelésből kizárt terület, valamint a megegyező méretű előre kijelölt kezelt terület növényzetének összehasonlítása zajlik kvadrátokban, az előforduló növényfajok számbavételével és tömegesség becslésével.
A szikes tavak speciális ökoszisztémáiról szerzett korábbi tapasztalatok alapján ismert volt, hogy a madárvilág változásainak lényeges jelző értéke van az élőhely helyreállítási program hatékonyságának mérésében.
Jól dokumentált volt az a tény is, hogy a gerinctelen vízi fauna és a táplálkozó madarak mennyisége és faji összetétele között létrejött szoros korreláció, egyik fő eleme a szikes tavak természetes ökoszisztémájának.
A fentiek alapján a madarak táplálkozó helyeinek dokumentálása (1) elengedhetetlen a természetvédelmi intézkedések hatásainak kiértékelésében. Mindezekhez a madarak táplálkozó csoportjainak rendszeres felmérése és térképezése szükséges.
A projekt eredményességét jól mutatná a fészkelő fajok folyamatos állomány növekedése (2) különösen a szikes tavak és azok vízgyűjtő területei vonatkozásában, így a bíbic (Vanellus vanellus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), s remélhetőleg a széki lile (Charadrius alexandrinus) vonatkozásában is, valamint az említett fajok további növekvő trendjei vagy stabilizációja a projekt lezárását követően. A fészkelő fajok állományfelmérése közvetlen számlálással és a revír térképezés módszerével zajlik.
Az átvonuló fajok állományváltozásainak monitorozása (3) egy további fontos jelzést adhat a projekt eredményeinek kiértékelésében.
A tanulmány Dunatetétlen, Harta, Akasztó, Soltszentimre, Fülöpszállás, Szabadszállás településekhez tartozó szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek tájhasználatát dolgozza fel.
Az elemzés részét képezi:
- a terület szocio-ökonómiai változásokra összpontosító tájtörténeti elemzése;
- a terület jelenlegi társadalmi-gazdasági elemzése;
- a tájhasználók tájhasználattal, különböző kezelési formákkal és különösképpen a terület által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos percepciói, a természetvédelemről alkotott véleménye;
- a tájhasználók elképzelése a terület társadalmi-gazdasági fejlesztéséről;
- a területre látogató turisták véleménye az ökoturizmus jelenlegi feltételeiről, illetve a területre látogatók és potenciális látogatók ökoturisztikai igényei.
A kutatás 2015. április és 2016. november 30. között zajlik.
Fontos feladat a területre látogatók látogatási céljainak megismerése, a szikes tavak jelenlegi ökoturisztikai feltételeinek feltérképezése, fejlesztési igények felmérése és a lehetséges fejlesztési irányok kialakítása, mely vizsgálatot a területre látogató és potenciálisan a területre látogatók körében kérdőíves módszerrel végezzük.
Kérjük, amennyiben érdeklődik a szikes tavak természeti és táji értékei iránt, segítse munkánkat innen letölthető anonim online kérdőívünk kitöltésével! Köszönjük!
A kutatás egyik fő tevékenysége a Felső-Kiskunsági Szikes tavak térségében élő aktív tájhasználók tájhasználattal, különböző kezelési formákkal és különösképpen a terület által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos percepcióinak, a természetvédelemről alkotott véleményének megismerése és feldolgozása, mely interjú készítésén alapul.