Történelmi idővonal

Böddi-szék története

A katonai térképezés kezdetétől, az 1780-as évek második felétől tekintjük át a jelenlegi Böddi-szék és környezetét rövid összefoglalókban tájtörténeti vonatkozású jellemzésekkel egészen a közelmúltig.
Az I. katonai térkép 1783-ban készült a Böddi-szék térségében. A kiterjedt, érintetlen mocsárvilágot mesterséges létesítmények még nem szabdalták fel. A létesítmények kialakulása nyomon követhető a történeti térképsorok által egészen a 2013-ban készült légifotón látható állapotig.
kép forrás: dunataj.org


2013-as légifotó

2013-as légifotó

2013

A Böddi-szék jelenlegi jellemző élőhelymintázata látható a felvételen. Az antropogén eredetű vízi létesítmények (csatornék, árkok, magasvezetésű csatornák stb. jelentős befolyással vannak a terület vízjárására. Jelentős kiterjedésben járulnak hozzá a Böddi-szék mederöblözeteinek elmocsarasodásához.

bővebben ...
1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959

A Böddi-szék 1959-ben a Sósér-mocsár, Keselyűs, és néhány egyéb, az V. csatornátl északra elterülő vízállások kivételével leszáradt, nagyrészt benövényesedett állapotot mutat. Ez feltételezhetően az V. csatorna vízelvezetési funkciójának köszönhető.

bővebben ...
1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941

Az 1941-es katonai felmérés időszakos nyílt vízfelületként jelöli a Keselyű-szék és a Sóséri-mocsár területét, valamint a Böddi-szék Oltó-halom felőli öblét. A Maka-szék és a Böddi-szék nagy része növényborítással rendelkező vizenyős területként került felvételre. Az összes víztérnél kihangsúlyozásra került időszakos jellegük.

bővebben ...
III. katonai térkép a Böddi-székről

III. katonai térkép a Böddi-székről

1880

A III. katonai felmérés térképi ábrázolása 1880-ban a Böddi-székben és a Maka-székben nyílt vízfelületet nem, csak vizenyős vagy szárazabb körülményeket, de mindenképpen növényborítottságot jelöl. A kapcsolódó szikes mélyületekben nem került megjelenítésre sem vízborítás, sem növényborítás. Vízilétesítményekre nem helyezett hangsúlyt a térképező, az előző felmérésben megjelenített árkok nem szerepelnek, habár vélhetően ebben az időben is szerepet játszottak. A Sós-ér karakteresen megjelenik, ábrázolva vannak a kapcsolódási pontok a szikes medencékhez.

bővebben ...
II. katonai térkép a Böddi-székről

II. katonai térkép a Böddi-székről

1859

A II. Katonai Felmérés térképezésekor (1859-ben) a Böddi-szék központi víztestét mocsaras területként ábrázolták, és Kis- és Nagy-Bötti néven, melyet egy hangsúlyosan jelölt út választott el. A központi víztesten kívül majdnem az összes periférikus szikes mélyedést nyílt vízfelületként és körülötte mocsaras területként ábrázolták

bővebben ...
I. katonai térkép a Böddi-székről

I. katonai térkép a Böddi-székről

1783

Az I. Katonai Felmérés idejében (1783) kiterjedt szikes mocsár által uralt területet („Soszer morast”) találtak a térképezők, melyet csak a kiemelkedő hátak és utak szakítottak meg. A Böddi-szék mai területén akkoriban térképezett összes vízállást Sósér-mocsár (Soszer morast) néven szerepeltették.

bővebben ...

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Kiri Krisztina
projektvezető

Telefon: +36-30/149-3181

E-mail cím: kirik@knp.hu