Hírek, aktualitások

Uniós projektszemle a Böddi-széken
Október 4-én az Európai Bizottság LIFE+ elnevezésű természetvédelmi alapjának brüsszeli munkatársai látogatták meg a Böddi-széket. Az alap támogatásával a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb tájrehabilitációs programja zajlik. A projekt előrehaladásáról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságon, majd a Böddi-széken zajló eseményekről a helyszínen, terepbejárás keretén belül tájékoztattuk a megjelenteket.
Patás karbantartók a Böddi-széken
Magyar szürke szarvasmarhák érkeztek a napokban a Böddi-székre, ahol a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nád és zsiókás mocsári növényzet visszaszorításában játszanak fontos szerepet. A mocsári területek legeltetése jelenleg egy kisebb létszámú magyar szürke gulyával indult meg, az állatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság meglévő állatállományából érkeztek a Böddi-székre. A vízállásos legelőterületek fokozatos előkészítését követően a legelő állatlétszám fokozatosan, több lépcsős beszerzéssel bővülni fog, ameddig a gyepterületek kedvezőbb állapotba kerülnek, és a tervek szerint vásárlandó magyar tarka szarvasmarháknak is megfelelő táplálékot biztosítanak.
Őszirózsás rét a zsiókás helyén
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a projektterületünkön, a Böddi-szék egyik lefűződött meder-öblözetében a zsiókás nádas növényzet kaszálásával megnyitotta az évek óta növekvő zárt mocsári növényzetet. A zsiókás-nádas szegélyében tömegével nyílik a sziki őszirózsa, mely a szikes rétek egyik jellemző, feltűnő faja, ősszel lila tengerével jelzi a madarak számára is kedvező, tocsogós sziki rétek jelenlétét. A tómeder öblözetében a kezelés hatására a szikes-tó partjára jellemző növényzet regenerációja megindulhat, az elmocsarasodott mederrészeken a zsiókások aljnövényzetében előforduló szikes réti fajok állományai megerősödhetnek.
Szakmai tanulmányút a Víztudományi Kar hallgatói számára
Szakmai tanulmányúton vettek részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának hallgatói április 24-én, melynek során a Böddi-széken LIFE projekt keretében megvalósuló rekonstrukciós munkák vízügyi vonatkozású részleteibe nyerhettek bepillantást. Így a nagyszabású csatorna-áthelyezési beavatkozás terveit a negyedéves építőmérnök hallgatók a Böddi-szék partján ismerhették meg. Unyi Miklós projekt-koordinátortól és Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezetőtől. A tanulmányutat az egyetem oktatója, Buzetzky Győző szervezte, aki vízügyi mérnökként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság alapítása után 10 évig dolgozott a vizes élőhely-védelem alapjainak lefektetésében.
Agárkosbor színváltozatok
Az agárkosbor az orchideafélék családjának leggyakoribb képviselője a Böddi-széken. Helyenként tömegesen, máshol seregesen jelenik meg, évenként ingadozó egyedszámban. Leggyakoribb a lila virágzatú agárkosbor, de a Böddi-széken előfordulnak fehér, rózsaszín, sőt lila-rózsaszín tarka színváltozatai is. A természetes állapotú gyepterületeken a félszáraz szegélyzónát kedveli, enyhén szikes, szikesedő réteken, ürmöspusztai növényzetben is megfigyelhető. Előfordulásaival a még kedvező állapotú gyepterületeket rajzolja ki. A nem kezelt, vagy alulkezelt, avarosodó gyepekben egyedszáma csökken, az orchidea visszaszorul.
Hogy kerül a sziksó a szappanba?
A szikes tavak kiszáradó medrében összegyűlő sziksó, vagy más néven szóda szappankészítéshez való használata kapcsán tudományos ismeretterjesztő cikkünk jelent meg az Élet és Tudomány című folyóiratban. A hazai szikes tavak és mocsarak nem csak természetvédelmi, kultúrtörténeti szempontból is egyedülálló értéket képviselnek Európában. A vízben oldott sziksó, vagy más néven szóda jelenléte szikes tavaink élővilágát egyedivé teszi és egyértelműen elkülöníti a tengerpartok közelében elhelyezkedő sós tavaktól és mocsaraktól. A sziksó gyűjtése nyár derekára rendszerint kiszáradó szikeseinken egykor jövedelmező ipar- és üzletág alapjául szolgált.
Előadás a Magyar Biológiai Társaság Vándorgyűlésén
A Magyar Biológiai Társaság 2017. február 17-18-án a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang termében tartotta meg XXX. Vándorgyűlését, melyen a projekt szocioökonómiai akciójának részeredményei is bemutatásra kerültek. A Tudománytörténet és tájökológia szekción belül megtartott előadás a legeltetés kérdéskörével kapcsolatos vizsgálatok eredményeit mutatta be a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek fenntartható tájhasználatának részvételi tervezése során.
A Böddi-szék vize nem fagy be egyenletesen
A szikes tavak vize nem kizárólag összefolyó olvadék-, vagy csapadékvíz, felszín alatti vízáramlási rendszerekből is táplálkoznak. Ezek látványos megnyilvánulásai a kiszáradt állapotukban megfigyelhető, sokáig nedvesen maradó kisebb-nagyobb vízlencsék a meder egyes részein. Olykor téli, fagyos időszakban is megfigyelhető, hogy a befagyott sekély vízen is kisebb-nagyobb olvadt vízlencsék, nyílt vízfelületek látszódnak, olykor váratlan megjelenésben.
Elnádasodott rétek kezelése a Böddi-széken
A projektterület mélyebb fekvésű gyepterületein a nád és a zsióka kiterjedése az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megnövekedett a legeltetés felhagyását követően. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság több szikes élőhelyén is eredményesen alkalmazott kezelési módszer ilyen jellegű területeken a legeltetés. Az elmocsarasodott és elnádasodott gyepterületek azonban jelen állapotukban nem alkalmasak a legeltetés megkezdésére, azok mocsári növényzetét a legeltetést megelőzően meg kell nyitni, legeltethetővé kell tenni. Ezért a program első éveiben elvégezzük a mocsári növényzet szárzúzását, mint előkészítő élőhely-kezelést, melynek révén a területek szarvasmarha, valamint juh és szamár legeltetésére alkalmassá válnak. Idén a szárzúzással érintett terület nagysága a szintén csapadékos 2014. évben kezelt területhez hasonlóan mintegy 100 hektárnyi kiterjedésű volt. A LIFE+ projekt indulása óta a Dunatáj Közalapítvány végzi a projektterületen a szárzúzásos előkezelést.
Őszi partimadár vonulás a Böddi-széken
Az elmúlt 3 hónapban a kedvező vízviszonyoknak köszönhetően számos érdekes partimadár-faj mutatkozott meg a Böddi-széken. Szórványos és ritka madarak egyaránt megfigyelhetőek voltak a gyakoribb fajok mellett. Az országosan ritkának számító sárjáró (Limicola falcinellus), sarki partfutó (Calidris canutus), fenyérfutó (Calidris alba) és vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) néhány egyede is megmutatkozott.
Kutak felújítása

Események

Kutak felújítása

A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz az állattartás egyik legfontosabb tényezője. A hagyományos kialakítású gémeskutak hálózata a Kiskunság jellemző, ám napjainkban már egyre kevésbé használt itató fajtája. Az állatok itatását egykor jól kiépített kúthálózat szolgálta ki. Az évtizedekig nem használt kutak állapota leromlott, használhatatlanná váltak. A projekt keretén belül a legeltetéses állattartást kiszolgáló kutakat felújítjuk.
Böddi-széki gyűrűs szalakóta vált gépjármű áldozatává
Műúton elütött szalakótát talált Sápi Tamás természetvédelmi őr augusztus 24-én. Megvizsgálta a tetemet és kiderült, hogy a madár gyűrűs volt, ráadásul ő maga gyűrűzte fióka korában a Böddi-széken, a Bauer-kastély előtti odúban. A szalakóta a Böddi-széktől mintegy 25 km-re, Balázspusztán fejezte be életét, 3 éves korában, így elmondható, hogy életében már háromszor jutott el afrikai telelőhelyére és onnan vissza a Kiskunságba, míg végül itthon ütötte el egy autó.
Ezüstfa elleni küzdelem
A Böddi-szék környékén a magasabb fekvésű gyepterületek jelentős részén megfigyelhető a projektterületen belül a Magyarországon nem őshonos keskenylevelű ezüstfa spontán megjelenése, terjedése. A védett és ritka löszpusztai fajokban gazdag gyepterületeken a terjedő ezüstfa a gyep leromlását okozza, a természetesség csökken, a faegyedek és facsoportok akadályozzák a gyep kaszálását, legeltetését, ezáltal természetvédelmi és gazdasági kárt is okoznak. A projekt keretén belül ezért célként tűztük ki a gyepterületek ezüstfa-mentesítését.
Karámrendszer épült a Böddi-álláson
A gyepterületek kezelését a Böddi-széken hagyományosan állattartással, jellemzően szarvasmarha, juh és ló legeltetéssel hasznosították. Az elmúlt évtizedekben azonban az állatlétszám drasztikus módon megcsappant, az állattartás korábbi létesítményei az idők folyamán leromlottak, a megmaradt létesítmények pedig már alkalmatlanok a használatra, ezért azokat újra létre kell hozni. A karámrendszer a Böddi-álláson épült meg, mely korábban is az állattartás egyik központja volt a területen.
Ökoturisztikai online kérdőív
A Böddi LIFE – „Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban” elnevezésű projekt keretében felmérést végzünk az ökoturisztikai programok iránt nyitott, a Felső-kiskunsági szikes tavak iránt érdeklődő látogatók körében, abból a célból, hogy a terület ökoturisztikai fejlesztését a legjobban össze tudjuk hangolni a látogatók igényeivel. Kérjük, segítse munkánkat google bejelentkezést követően anonim online kérdőívünk kitöltésével! A Link a hír teljes szövegénél található!
Eseménydús költési időszak
Több helyen megkísérelték a fészkelést a Böddi-széken a gólyatöcsök (Himantopus himantopus) és a gulipánok (Recurvirostra avosetta), illetve a tavalyi évhez hasonlóan kialakult a fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) telep a járáspusztai vizeknél.
Gazdálkodói műhelybeszélgetés a Böddi-széken
A Böddi széken legelő állattartással foglalkozó helyi gazdálkodók és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésben részt vevő munkatársai műhelybeszélgetésen vettek részt Dunatetétlen település önkormányzatának rendezvény termében. A kerekasztal megbeszélés célja volt, hogy a projekt területen gazdálkodók megosszák egymással tapasztalataikat a különböző állatfajokkal való legeltetés előnyeiről és hátrányairól. Összesen 22 fő részvételével folyt az eszmecsere a LIFE projekt szocio-ökonómiai akciójának felelőse, az AKUT Egyesület képviselőinek koordinálásával.
Rekordszámban a bütykös ásóludak
Rekordszámban jelentek meg a bütykös ásóludak (Tadorna tadorna) idén koratavasszal a Böddi-széken, összesen 80 példányt számoltunk meg. A Böddi-szék medre jelenleg csordultig van vízzel, ami ideális körülményeket teremt a különböző vízimadaraknak. Több százas csapatokban pihennek meg a lúd-és réce fajok a területen, melyek megfigyelése igen látványos természeti jelenség.
Vízminta elemzés a Böddi-széket átszelő Sós-éri csatorna hosszán
A Böddi-széken keresztül húzódó V. számú csatornát más néven Sós-éri csatornaként ismerjük. Nevét az egykor természetes lefolyású Sós-érről kapta, melynek természetes medrét részben felhasználták a csatorna kialakítása során. A csatorna szikes területről indul, Dunavecséről. Kíváncsiak voltunk, a felső szakaszon mennyire sós a csatorna vize a kora tavaszi belvízlevezetések időszakában és vajon hogyan változik a csatorna vizének sótartalma, míg a Böddi-széket eléri.
Q-módszer alkalmazása a szocio-ökonómiai felmérésben
A Böddi-szék természeti adottságainak és tájhasználatának szubjektív megítélésére a kutatást végző csoport a társadalomtudományi kutatásokban gyakran alkalmazott Q-módszert is bevezette. A szikes tavak környékén gazdálkodóktól, térségi szereplőktől azt kértük, hogy rendezzen el 25, a szikes tavak környékén készült fotót egy meghatározott rácshálón, amelynek egyik oldalán a tőle távol álló elképzeléseket, látványt megjelenítő, míg a másik oldalán a hozzá közel álló elképzeléseket, látványt megjelenítő fotók kapnak helyet.
Interjúkeszítés szocio-ökonomiai kutatás részeként
A LIFE projekt keretében tervezett tevékenységek hatékony megvalósítása érdekében fontos szempont a helyi embereknek a gazdálkodásról, a természeti értékekről való véleményük, ismereteik megismerése a projekt fontos része. A projekt keretében zajló társadalomtudományi, szocio-ökonómiai kutatás részeként a helyi emberek tapasztalatait, véleményét gyűjtöttük össze a november-decemberi időszakban.
Ökoturisztikai felmérés szocio-ökonómiai kutatás keretében
A projekt keretében zajló szocio-ökonómiai kutatás részeként online kérdőíves módszerrel kutatást végzünk. A felmérést az ökoturisztikai programok iránt nyitott, a Felső-kiskunsági szikes tavak iránt érdeklődő látogatók körében végezzük abból a célból, hogy a terület ökoturisztikai fejlesztését a legjobban össze tudjuk hangolni a látogatók igényeivel. Kérjük, amennyiben érdeklődik a szikes tavak természeti és táji értékei iránt, segítse munkánkat anonim online kérdőívünk (boddi.hu/monitoring) kitöltésével! Köszönjük!
Kedvezett a száraz szeptember az élőhely-kezelésnek
Az ősz elején aktuális feladatok közül a Böddi-Life projekt területen a zsiókás-nádas területek szárzúzása, kaszálása kiemelten fontos tevékenység. A projekt partner Dunatáj Közalapítvány a LIFE forrásból vásárolt traktorral és szárzúzóval hatékonyan tudta végezni e tevékenységet, mivel a száraz talajfelszínen a traktor be tudta járni az ősz elejére általában víz alatt lévő területek szinte mindegyikét. E területek akkor válnak újra jól legeltethetővé, ha először a nagy biomasszájú, azaz magasra növő és sűrű, zárt zsiókás-nádas növényzetet eltávolítjuk, kiritkítjuk, így a következő vegetációs időszakban, azaz jövő tavasszal az aljnövényzetben jelentévő szikes réti, valamint a nyíltabb szikes tófenékre jellemző növényzet egyes fajai újra nagyobb állományban megjelenhetnek.
Száraz a Böddi-szék medre
A tavalyi évvel ellentétben idén nyáron a hosszan tartó meleg és csapadék nélküli időjárásnak köszönhetően a Böddi-szék medre szárazra került. A sekély vizű szikes tavak esetében ez természetes jelenség, a tó vízmélysége évenként jellegzetes ingadozást mutat. A szikes tófenéken ilyenkor a tómederre különösen jellemző növényzet jelenik meg, köztük a szikes tavak egyik legjellemzőbb, pannon endemikus növényfaja, a magyar sóballa (Suaeda pannonica).
Sóspusztai magyarmoha a Böddi-széken
Szikes területek növényzete (és talán különösen a Kiskunság) kevés védett növényfajnak ad otthont. Talán ezért is figyelemre méltó, hogy van egy olyan mohafaj, mely kifejezetten szikesekhez kötődik, védett (természetvédelmi értéke 10 ezer Ft) és a szikes pusztai növényzet egyik karakterfajának tekinthető.
Pókbangó a Böddi széken
A pókbangó (Ophrys sphegodes Miller 1768) a legelterjedtebb hazai bangófaj. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer Ft. A Böddi-széket övező szikespusztákról és sztyepprétekről azonban eddig még nem került elő, ezért florisztikai szempontból jelentős eseménynek számít, hogy 2015. április 27-én élőhely-térképezés közben egy virágzó tő pókbangó került elő.
Vizes élőhelyek világnapja február 2.
A Böddi-szék igen jelentős vízi- és partimadár élőhelynek tekinthető a Kárpát-medencében, így a szikes tóláncolat tagjaként szerepel a nemzetközi jelentőségű vadvizek, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeinek védelmére hívatott Ramsari egyezmény listáján is.
Tájékoztató Fórum Dunatetétlenen
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság december 16-án tájékoztató fórumon fogadta a gazdálkodókat, földtulajdonosokat, civil szervezeteket és a természetvédelmi fejlesztések iránt érdeklődő helyi lakosokat a Dunatetétleni Faluházban.
Halfarkasokat figyeltek meg a Böddi-széken
Két, Magyarországon rendkívül ritka madárfaj is felbukkant az elmúlt napokban a Böddi-széken. A madarászok először az ékfarkú halfarkassal (Stercorarius parasiticus) találkoztak, amelynek egy példánya hetekig pihent és táplálkozott a nagy kiterjedésű szikes tónál. A másik, Böddi-széken megfigyelt ritka vendég a nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus), melyet a teleobjektívvel készült fotó alapján sikerült beazonosítani.
Füzértekercs a Böddi-széken
Őszi füzértekercset (Spiranthes spiralis) találtak a Böddi-széken. Legkésőbb virító orchideánk zöldesfehér, vaníliaillatú virágai késő-nyári, kora őszi időszakban nyílnak. A Böddi-széken két helyen is több száz tőből álló állomány virágzik szikpadkák gyepében.

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Bankovics András
projektvezető

Telefon: +36-30/555-11-71

E-mail cím: bankovicsa@knp.hu