A magyar tarka szarvasmarhák legelőterületén a zárt mocsári növényzet átalakulása az élőhely típus szegélyében megindult, melyet a tél végi madárgyülekezetek élőhely választása is jelez. A nyílt vízfelületek a mélyebb részeken növekedtek, így a korábbi évekhez képest jelentősebb méretű, több ezres egyedszámú lúdcsapatokkal találkozhatunk, melyek naponta többször ingáznak a legelőterület és a Böddi-szék medre között. Nagyobb részük nyári lúd. Több, egymástól elkülönülő bíbiccsapat is szívesen választotta februárban pihenőterületnek a vízállások tocsogós szegélyét. A felnyíló élőhelyek biztonságos költőhelyet nyújtanak a bíbicek számára, mert a záródott növényzet miatt nagyobb számban húzódtak ki a mezőgazdasági területek belvízfoltjaira költeni, ahol viszont a fiókák lényegesen nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkálatok miatt.
Egyre általánosabb és elterjedtebb madárfaj szikes vizes élőhelyeken a bütykös ásólúd, mely idén is szép számban figyelhető meg a Böddi-széken.