Sóspusztai magyarmoha a Böddi-széken

Szikes területek növényzete (és talán különösen a Kiskunság) kevés védett növényfajnak ad otthont. Talán ezért is figyelemre méltó, hogy van egy olyan mohafaj, mely kifejezetten szikesekhez kötődik, védett (természetvédelmi értéke 10 ezer Ft) és a szikes pusztai növényzet egyik karakterfajának tekinthető. A sóspusztai magyarmoha (Enthostodon hungaricus) Apajpusztáról, a Zab-székről, Kis-rétről, a Kelemen-székről és a Böddi-székről is ismert korábbról, szórványos előfordulási adatokkal. Áprilisban néhány állománya került elő a Böddi-széken élőhelytérképezés közben. A sóspusztai magyarmoha a higrométermoha-félékhez (Funariaceae) tartozik. Levélkéi rozettát alkotnak, 3-6 mm-es hosszúak. Korán tokot fejleszt, az 1 cm-es toknyélen egyenesen felálló vagy gyengén hajlott hosszú nyakú, megnyúlt körte alakú spóratok található. A tok csúcsán néhány mm-es szálka. A moha koratavasszal (március eleje) jelenik meg és gyorsan spórákat érlel. A jellegzetes alakú tokok eleinte sárgászöldek. Később, április vége felé a tokok már barnás-vöröses színűek lesznek. A kinyílt tok jellegzetes tölcsérszerű megjelenésű. Gyakran, az érettségtől függően, egy gyepen különböző színárnyalatú tokok is találhatók. A tavaszi melegebb időjárással a moha szinte teljesen eltűnik és a nyári szárazságot már a talajban, spóra alakban vészeli át. A moha növényt magyarországi példányról jeles magyar kutatónk, Boros Ádám írta le!