Vízminta elemzés a Böddi-széket átszelő Sós-éri csatorna hosszán

A Böddi-széken keresztül húzódó V. számú csatornát más néven Sós-éri csatornaként ismerjük. Nevét az egykor természetes lefolyású Sós-érről kapta, melynek természetes medrét részben felhasználták a csatorna kialakítása során. A csatorna szikes területről indul, Dunavecséről. Kíváncsiak voltunk, a felső szakaszon mennyire sós a csatorna vize a kora tavaszi belvízlevezetések időszakában és vajon hogyan változik a csatorna vizének sótartalma, míg a Böddi-széket eléri.

A csatorna mentén több ponton is mintát vettünk és terepi mérőműszerrel elemeztük a vízmintát. A csatorna vize a felső szakaszán a vízből mérhető vezetőképesség adatok alapján jelenősen sósnak (3520 mS/cm) mondható, a pH adatok is a lúgos tartományban találhatóak (pH= 8,3). Ezen értékek a Duna-völgyi sík szikes területeire igen jellemzőek.

Az V. (Sós-éri) csatorna apasztójának zsilipjénél a szappanszerű habzás mutatja a víz szódás szikes jellegét  

A csatorna Böddi-székhez közeledő szakaszán a sótartalom lecsökkent. Ez a hígulás túlnyomórészt az V. (Sós-éri csatornába) beérkező hígabb, nem sós vizű Fűzvölgyi-csatornából és egyéb bevezető csatornából befolyó vizeknek köszönhető. Az ilyen jellegű adatok szükségesek és jól kiegészítik a vízügyi mérési adatokat és a Böddi-széken zajló hidrológiai monitoring adatokat, melyek a projektterületen belüli csatornaszakaszokra is kiterjednek és szükségesek a projekt vízügyi beruházásának (a csatorna Böddi-széket érintő szakaszának áthelyezése) tervezéséhez, hatásainak objektív mérlegeléséhez. A Böddi-szék sótartalma sokszorosa a rajta keresztül folyó csatorna vizének sótartalmánál, így amennyiben szivárgással, átbukással, vagy direkt bevezetéssel csatornavíz kerül a Böddi-szék medrébe, hígító hatása miatt kedvezőtlen hatást fejt ki a szikes tó életközösségére. 

Az V. (Sós-éri) csatorna menti jó állapotú, legeltetett szikes rét