III. katonai térkép a Böddi-székről

A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a „jozefiniánus” térképnél és a „franciskánus” térképnél) alkalmazott 1:28 800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt. A katonai topográfiai térkép a magyarországi területeken 1353 szelvényt tartalmaz. Egy szelvény mérete 76 × 55 centiméter, a szelvényen ábrázolt terület nagysága 261 km². A felméréskor az 1808 és 1861 között állandósított második háromszögelési alapponthálózatot használták fel, megfelelő alappontsűrítés mellett. Ábrázolási módjában eltér az első két felméréstől, mivel a domborzatra és vízhálózatra vonatkozó grafikus adatok kisebb jelentőségűek, ugyanakkor megjelennek rajta a fontosabb dűlőnevek, és a jelkulcsokkal ábrázolt műtárgyak. (Jankó 2001)
A vizsgálati területen 1880-ban készült térkép az előző felmérésnél kevésbé informatív a vízi létesítmények (csatornák, árkok) terén, viszont a vegetáció jelölése elégséges információt hordoz a változások elemzéséhez.
A III. katonai felmérés térképi ábrázolása 1880-ban a Böddi-székben és a Maka-székben nyílt vízfelületként a Böddi-szék északi részét és a Járáspuszta alatti vízállást jelöli, úsztató felirattal. A többi vízállásos részen a térkép növényborítottságot jelöl. A kapcsolódó szikes mélyületekben nem került megjelenítésre sem vízborítás, sem növényborítás. Vízilétesítményekre nem helyezett hangsúlyt a térképező, az előző felmérésben megjelenített árkok nem szerepelnek, habár vélhetően ebben az időben is szerepet játszottak. A Sós-ér karakteresen megjelenik, ábrázolva vannak a kapcsolódási pontok a szikes medencékhez.