Történelmi idővonal

II. katonai térkép a Böddi-székről

1859

A második felmérés a „jozefiniánus” térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Az összesen 3300 szelvényből 1630 esik Magyarország területére. (Jankó 2001)
A felhasználásra került térképszelvényt 1859-ben készítették. Az első felmérésnél sokkal részletesebben jelöli a településszerkezetet, az úthálózatot, az állandó és időszakos vízfelületeket, domborzati viszonyokat, és a művelési ágakat és határokat. A részletesség javulása lehetővé teszi a területhasználat és vízjárás elemzését. A II. Katonai Felmérés térképezésekor (1859-ben) a Böddi-szék központi víztestét mocsaras területként ábrázolták, és Kis- és Nagy-Bötti néven, melyet egy hangsúlyosan jelölt út választott el. A központi víztesten kívül majdnem az összes periférikus szikes mélyedést nyílt vízfelületként és körülötte mocsaras területként ábrázolták. A központi mederben nyílt vizet nem jelöltek, csak vizenyős, helyenként mocsaras területet. Elsőként jelenik meg mesterséges vízilétesítmény, mégpedig az V. csatorna és az V/a csatorna nyomvonalán ábrázolt árok. Az V. csatorna elődje egy szakaszon fut csak a jelenlegi nyomvonalon. Kiindulási pontjaként a Járáspusztai út mellett látható mélyedés került jelölésre, tehát nem térségi vízátvezetésben, hanem a helyi vízelvezetésben lehetett jelentősége. A Sós-ér medre markánsan, benne nyílt vízfelülettel került megjelenítésre.

 

Összes esemény: Történelmi idővonal

2013-as légifotó

2013-as légifotó

2013
A Böddi-szék jelenlegi jellemző élőhelymintázata látható a felvételen. Az antropogén eredetű vízi létesítmények (csatornék, árkok, magasvezetésű csatornák stb. jelentős befolyással vannak a terület vízjárására. Jelentős kiterjedésben járulnak hozzá a Böddi-szék mederöblözeteinek elmocsarasodásához.

1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959-es légi felvétel a Böddi-székről

1959
A Böddi-szék 1959-ben a Sósér-mocsár, Keselyűs, és néhány egyéb, az V. csatornátl északra elterülő vízállások kivételével leszáradt, nagyrészt benövényesedett állapotot mutat. Ez feltételezhetően az V. csatorna vízelvezetési funkciójának köszönhető.

1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941-es katonai térkép a Böddi-székről

1941
Az 1941-es katonai felmérés időszakos nyílt vízfelületként jelöli a Keselyű-szék és a Sóséri-mocsár területét, valamint a Böddi-szék Oltó-halom felőli öblét. A Maka-szék és a Böddi-szék nagy része növényborítással rendelkező vizenyős területként került felvételre. Az összes víztérnél kihangsúlyozásra került időszakos jellegük.

III. katonai térkép a Böddi-székről

III. katonai térkép a Böddi-székről

1880
A III. katonai felmérés térképi ábrázolása 1880-ban a Böddi-székben és a Maka-székben nyílt vízfelületet nem, csak vizenyős vagy szárazabb körülményeket, de mindenképpen növényborítottságot jelöl. A kapcsolódó szikes mélyületekben nem került megjelenítésre sem vízborítás, sem növényborítás. Vízilétesítményekre nem helyezett hangsúlyt a térképező, az előző felmérésben megjelenített árkok nem szerepelnek, habár vélhetően ebben az időben is szerepet játszottak. A Sós-ér karakteresen megjelenik, ábrázolva vannak a kapcsolódási pontok a szikes medencékhez.

II. katonai térkép a Böddi-székről

II. katonai térkép a Böddi-székről

1859
A II. Katonai Felmérés térképezésekor (1859-ben) a Böddi-szék központi víztestét mocsaras területként ábrázolták, és Kis- és Nagy-Bötti néven, melyet egy hangsúlyosan jelölt út választott el. A központi víztesten kívül majdnem az összes periférikus szikes mélyedést nyílt vízfelületként és körülötte mocsaras területként ábrázolták

I. katonai térkép a Böddi-székről

I. katonai térkép a Böddi-székről

1783
Az I. Katonai Felmérés idejében (1783) kiterjedt szikes mocsár által uralt területet („Soszer morast”) találtak a térképezők, melyet csak a kiemelkedő hátak és utak szakítottak meg. A Böddi-szék mai területén akkoriban térképezett összes vízállást Sósér-mocsár (Soszer morast) néven szerepeltették.

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Bankovics András
projektvezető

Telefon: +36-30/555-11-71

E-mail cím: bankovicsa@knp.hu