A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat, a klimatikus változások kombinált hatásának köszönhetően a XIX. században 18.000 hektárra becsülthez képest a szikes tavak kiterjedése 86%-kal csökkent (kb. 2.500 ha) a Duna-Tisza közén a XX. század végére (Boros et al. 2013).

A Böddi-szék és vízgyűjtő területe az V. számú Sós-éri belvízelvezető csatorna és mellékcsatorna rendszerének kiépítése következtében jelentős mértékben sérült. A vízrendezés legjobban a legmélyebb fekvésű Böddi-széket érintette, mivel az V. számú csatornát a meder középvonalán vezették keresztül. A csatornához csatlakozóan számos mellékcsatorna és árok került kialakításra annak érdekében, hogy az intenzív gazdálkodást segítő vízszintcsökkentés vagy épp elárasztás (a szükségleteknek megfelelően) a legszabályozottabban kivitelezhető legyen. A szikes területeken történő intenzív gazdálkodás felhagyása után az árkok (3 ábra) funkció nélkül maradtak, természetvédelmi és területhasználati szempontból akadályt jelentenek.
A csatorna tavaszi időszakban a belvíz levezetését szolgálja, ami sajnos a tómederben is vízelvonó hatást eredményez, így a szikes tó hamarabb kiszárad, mint természetes viszonyok között, káros hatást előidézve a jelölő fajok fészkelő populációinál.
Nyári időszakban pedig – amikor a szikes tavak természetes úton kiszáradnának— kedvezőtlen kémiai összetételű vízkészletet szállít a csatorna a célterületen kívüli mezőgazdasági kultúrák öntözése, és vízpótlás céljából. A csatorna magas vízállása esetén a depónia bizonyos alacsonyabb szakaszain átbukva, vagy a gátakon átszivárogva a víz –részben az egykori mellékcsatornákon haladva— a tómederbe jut.

A szükséges beavatkozások
A fentiekben vázolt, a védett természeti területen fennálló természetvédelmi közérdek és a nem védett területek gazdálkodási szempontú elvárásai közötti konfliktusok megoldására a vízjárás alapvető befolyásolása szükséges, tekintve, hogy egyszerű vízkormányzási beavatkozásokkal nem biztosítható egész évben az eltérő érdekek egyidejű kiszolgálása.
A projekt keretében az V. csatorna pannon szikes tómedret átvágó 5,9 kilométeres szakaszának kiváltása valósul meg, melynek során egy alternatív nyomvonalon történik a belvíz és öntözővíz szállítása. A természetvédelmi, vízügyi, és gazdálkodási szempontból legoptimálisabb nyomvonalon épül meg a Böddi-széki elkerülő-csatorna. A meglévő utak keresztezésében 6 db. áteresz kerül beépítésre, így lehetővé válik a vízkormányzás. Az építési munkák befejeztével a vizet az új szakaszba tereljük. Az elkerülő-csatorna üzembe helyezése után a szikes tómederben futó csatornaszakaszok medrét földmunkával sekély vápává alakítjuk át, hogy az eddig előidézett káros hatások csökkenjenek.

A terület azonosított hidrológiai veszélyeztető tényezői
1. A szikes tavat kettészelő csatorna okozta vízmennyiségi és vízminőségi változások
2. A szikes tavat kettészelő csatorna és árokrendszer akadályozza a természetes vízjárást
3. A szikes tavat kettészelő csatorna előidézi a természetes élőhelyek felszabdalását

Az alábbi információs táblán egérrel történő gördítéssel nagyíthatja a képet a részletek jobb láthatósága érdekében vagy a gombok használatával. A nagyított kép mozgatásához tartsa lenyomva az egér bal gombját. Az alaphelyzetbe való visszatéréshez kattintson a kis házikó ikonra, míg a teljes képernyős nézet aktiválásához a négyzet alakú ikont használhatja, ami még részletesebb megjelenítést biztosít.