A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat, a klimatikus változások kombinált hatásának köszönhetően a XIX. században 18.000 hektárra becsülthez képest a szikes tavak kiterjedése 86%-kal csökkent (kb. 2.500 ha) a Duna-Tisza közén a XX. század végére (Boros et al. 2013).

A Böddi-szék és vízgyűjtő területe az V. számú Sós-éri belvízelvezető csatorna és mellékcsatorna rendszerének kiépítése következtében jelentős mértékben sérült. A vízrendezés legjobban a legmélyebb fekvésű Böddi-széket érintette, mivel az V. számú csatornát a meder középvonalán vezették keresztül. A csatornához csatlakozóan számos mellékcsatorna és árok került kialakításra annak érdekében, hogy az intenzív gazdálkodást segítő vízszintcsökkentés vagy épp elárasztás (a szükségleteknek megfelelően) a legszabályozottabban kivitelezhető legyen. A szikes területeken történő intenzív gazdálkodás felhagyása után az árkok (3 ábra) funkció nélkül maradtak, természetvédelmi és területhasználati szempontból akadályt jelentenek.
A csatorna tavaszi időszakban a belvíz levezetését szolgálja, ami sajnos a tómederben is vízelvonó hatást eredményez, így a szikes tó hamarabb kiszárad, mint természetes viszonyok között, káros hatást előidézve a jelölő fajok fészkelő populációinál.
Nyári időszakban pedig – amikor a szikes tavak természetes úton kiszáradnának— kedvezőtlen kémiai összetételű vízkészletet szállít a csatorna a célterületen kívüli mezőgazdasági kultúrák öntözése, és vízpótlás céljából. A csatorna magas vízállása esetén a depónia bizonyos alacsonyabb szakaszain átbukva, vagy a gátakon átszivárogva a víz –részben az egykori mellékcsatornákon haladva— a tómederbe jut.

A szükséges beavatkozások
A fentiekben vázolt, a védett természeti területen fennálló természetvédelmi közérdek és a nem védett területek gazdálkodási szempontú elvárásai közötti konfliktusok megoldására a vízjárás alapvető befolyásolása szükséges, tekintve, hogy egyszerű vízkormányzási beavatkozásokkal nem biztosítható egész évben az eltérő érdekek egyidejű kiszolgálása.
A projekt keretében az V. csatorna pannon szikes tómedret átvágó 5,9 kilométeres szakaszának kiváltása valósul meg, melynek során egy alternatív nyomvonalon történik a belvíz és öntözővíz szállítása. A természetvédelmi, vízügyi, és gazdálkodási szempontból legoptimálisabb nyomvonalon épül meg a Böddi-széki elkerülő-csatorna. A meglévő utak keresztezésében 6 db. áteresz kerül beépítésre, így lehetővé válik a vízkormányzás. Az építési munkák befejeztével a vizet az új szakaszba tereljük. Az elkerülő-csatorna üzembe helyezése után a szikes tómederben futó csatornaszakaszok medrét földmunkával sekély vápává alakítjuk át, hogy az eddig előidézett káros hatások csökkenjenek.

A terület azonosított hidrológiai veszélyeztető tényezői
1. A szikes tavat kettészelő csatorna okozta vízmennyiségi és vízminőségi változások
2. A szikes tavat kettészelő csatorna és árokrendszer akadályozza a természetes vízjárást
3. A szikes tavat kettészelő csatorna előidézi a természetes élőhelyek felszabdalását


Az alábbi információs táblán egérrel történő gördítéssel nagyíthatja a képet a részletek jobb láthatósága érdekében vagy a zoom gombok használatával. A nagyított kép mozgatásához tartsa lenyomva az egér bal gombját. Az alaphelyzetbe való visszatéréshez kattintson a kis házikó home ikonra, míg a teljes képernyős nézet aktiválásához a négyzet alakú full-screen ikont használhatja, ami még részletesebb megjelenítést biztosít.

Sóballa tanösvény: A tanösvény állomásai

1 Sóballa tanösvény

A szikes tavak a Kárpát-medencében egykoron különösen jellemző vizes élőhelyeknek számítottak. A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában található. A Felső-Kiskunsági szikesek, köztük a Böddi-szék is, a Kárpát-medence szikes vízi élőhelyei között előkelő helyet foglalnak el. A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi, szikes tavak között jelenlegi állapotában is meglehetősen nagynak számít, hiszen az ilyen jellegű, nyílt felszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki.

2 A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat, a klimatikus változások kombinált hatásának köszönhetően a XIX. században 18.000 hektárra becsülthez képest a szikes tavak kiterjedése 86%-kal csökkent (kb. 2.500 ha) a Duna-Tisza közén a XX. század végére (Boros et al. 2013).

3 Gyepterületek helyreállítása

A Böddi LIFE program a vizes élőhelyek és a túzok élőhelyként is számon tartott vízgyűjtő terület helyreállítása részeként nagy gondot fordít a szántó és gyepterületek szegélyének pontosítására, egyes korábbi szántóterületek visszagyepesítésére. A helyreállítandó gyepterületek spontán visszagyepesedését nyár végén és ősszel szárzúzással, illetve kaszálással segítjük, mintegy 10 hektáron. Egyes helyszíneken a visszagyepesedést lucerna telepítése, mint köztes szántóföldi kultúra előzi meg.

4 Szikes vizes élőhely

A Böddi-szék a szikes tavak között igen különleges, mert története során nemcsak a csapadékból és a felszín alatti vízáramlásokból töltődött vízzel, hanem egy tekintélyesebb, bár időszakos szikes vízfolyás is táplálta. A Duna egykori árterületén a levonuló felszíni vizek változatos, a mikrodomborzati viszonyokhoz alkalmazkodó kisebb-nagyobb vízfolyásokkal hálózták be a Felső-kiskunsági tájat.

5 Gazdálkodás a szikeseken

A természetrajzi, néprajzi és szociológiai kutatásokból kirajzolódott, hogy a Böddi-szék biológiai sokféleségének megőrzéséhez elengedhetetlen a természetes vízjárás helyreállítása és a legeltetéses állattartás visszahozása. A szikes tavak környékén korábban is az állattartás volt az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység. A szikes gyepek az itt lakók szerint is erre valók.

6 Szikes víz - édes víz

A szikes tavak ritkán haladják meg a félméteres mélységet. Olyan sekély vizűek, hogy a szél által keltett hullámok a tó fenekéig felkavarják a vizét. Ezért vizük zavaros, nem átlátszó, szürkésbarna, mondhatni tejeskávé színű. Ha megkóstolnánk vizüket, sósnak éreznénk. A vízben oldott só jellemzően a sziksó. A sziksó vizes oldatban lúgos kémhatású, a szappan egyik alapanyaga. A kiszáradó szikes tavak alján a kikristályosodott fehér só a szóda: (Na2CO3 + kristályvíz), más néven sziksó, amely nagy részben felelős a megismert sótartalomért és lúgosságért. Korábban a kivált sziksót, vagy szódát összesöpörték a tóparton és mosószóda készítésére hesználták. Nem csoda tehát, hogy a szikes tavak vize selymes tapintású, mint a szappanos víz, és ha erősen felkavarja a szél, akkor habzik. A legjobb állapotú szikes tavak vize szürkésfehér. A vizet a szél kavarja fel és az üledék teszi a vizet zavarossá. A szikes vizek zavarosságát egy külön erre a vizsgálatra készített korong belemerítésével végezzük. A szikes víz annál jobb állapotú, minél hamarabb eltűnik a szemünk elől a bemerített korong.

7 Az V. csatorna élővilága

Gazdag hínárnövényzetét lebegő, alámerülő és legyökerező fajok alkotják. A csatornát övező nádas keskeny ugyan, de sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket.

8 Halastavi gazdálkodás, halászat

Az Akasztói halastórendszer 19 tóegységből áll, 1987-ben kezdődött meg a létesítése, 2000 óta üzemel jelenlegi formájában. A halgazdaság több halfaj szaporítását végzi, amelyek közül a ponty (Akasztói Szikiponty), amur, fekete amur, busa, süllő, harcsa és a keszeg félék extenzív, a harcsa, lénai tok, vágótok és kecsege intenzív tenyésztése zajlik. Horgászati, vadászati, és gasztronómiai funkciók színesítik a tevékenységek listáját. Az Akasztói Szikiponty Uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) élelmiszer lett 2020-ban.

9 A szikes mocsári élővilág

A szikes vizes élőhelyek egyes mélyebb, hosszabb ideig vízborította részein sziki nádas, azaz nád és a zsióka, vagy másik nevén sziki káka elegyes növényzete telepszik meg, mely teljesen eltérő élőhely, mint az édesvízi nádasok. E szikes mocsári élőhelyek számottevő természeti értékkel bírnak, melyek feltárása iránymutató a természetvédelmi célkitűzések kivitelezése során, azaz bizonyos arányú jelenlétük, fennmaradásuk a területen a biodiverzitás fenntartása, fejlesztése érdekében elengedhetetlen.

10 Szikesek mikrodomborzata

A szikeseken járva szembetűnő a talaj és a rajta megtelepedő növényzet mozaikos változatossága. A szikeseken a talaj, illetve növényzetbeli sajátságok a domborzati-szintbeli tulajdonságokkal szorosan összefüggnek. Akár néhány cm-es szintkülönbség a talajon teljesen átalakítja a talajtulajdonságokat és a növényzetet. A szikes élővilágban ez a változatosság természeti érték, a biodiverzitás változatosságának alapja.

11 Szikes növényzet, szikes élőhelyek

A Böddi-széki gyepterületeket igen változatos élőhelytípusok alkotják. A szikes vízállások szegélyeit évenként változó széles sávban magyar sóballa és sziki bajuszpázsit alkotta szikes tavi iszapnövényzet lepi el nyár végére. A mederöblözetekben helyenként szikes mocsári növényzet húzódik meg. A zsiókás-nádasokra máshol oly jellemző kisfészkű aszat a Böddi-széken kevés helyen fordul elő.

12 A szikesek állatvilága

Szongáriai cselőpók (Lycosa songoriensis): A szikes táj egyik jellemző pókfaja, bár nem kizárólag a szikeseken fordul elő. Ez hazánk legnagyobb pókfaja. Hálót nem készít, földbe vájt lyukakban él, ezért nem gyakran kerül a szemünk elé. Utódait a hátán hordozza, amíg azok önálló életre nem képesek. A védett sisakos sáska (Acrida ungarica) vastag csápjai, a csápokkal szinte azonos hosszúságúra elnyúlt feje, igen hosszú hátulsó lábai alapján más sáskákkal nem téveszthető össze.

13 A szikesek madárvilága

A tél végén, a tartós fagyok elmúltával megjelennek az első visszatérő madarak a szikes tavakhoz. A bíbicek közül sokan költésbe is kezdenek márciusban, a pajzsoscankók akár néhány százas csapatai viszont csak megpihennek ezen a vidéken, mielőtt tovább folytatnák útjukat az északi fészkelőhelyeik felé. A piroslábú cankó jellegzetes füttyentései már egyértelműen jelzik a tavaszt.

14 További érdekességek I - vörösnyakú lúd

A Böddi-szék és a környező szikes vízállások az őszi és téli időszakban kiemelt jelentőséggel bírnak a vadlúd fajok telelésében, a vizes élőhelyek kiváló pihenő területet kínálnak számukra. Az itt telelő számos vadlúd faj közül a vörösnyakú lúd természetvédelmi jelentősége kiemelkedő, fokozottan védett madárfaj. Hazánkban ritka, vonulási és telelési időszakban azonban a Böddi-széken is egyre rendszeresebben figyelhetőek meg egyedei.

15 További érdekességek II - Sordély

A sordély a sármányfélék családjába tartozik, de a többi rokon fajhoz képest valamivel zömökebb, nagyobb termetű. Elterjedt költőfajunk. Rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Egész évben megfigyelhető, állandó madarunk, télen csapatokba is verődhet.

16 További érdekességek III - Barna rétihéja

Vizes élőhelyeinken egyik leggyakrabban megfigyelhető ragadozó madár. Jellemzően márciustól októberig figyelhető meg. Jellegzetes imbolygó repüléséről, V alakban tartott szárnyáról könnyen felismerhető. Tavasszal gyakran látható fészekrakáshoz gyűjtött hosszú nádszállal alacsonyan repülni a nádasok felett.

A fotók, hang- és videofelvételek, illusztrációk jogtulajdonosai a szerzők.
A képek felhasználásához a szerző, illetve a projekt vezetőjének hozzájárulása szükséges.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Kiri Krisztina
projektvezető

Telefon: +36-30/149-3181

E-mail cím: kirik@knp.hu